A nyelvészet az emberi nyelvet; annak szerkezetét, történelmét, elsajátításának folyamatát és gyakorlati használatát tanulmányozza.
A nyelvészet magában foglalja az idegen nyelvek vizsgálatát is – ami persze nem jelenti azt, hogy egy nyelvész feltétlenül beszéli is azt az adott nyelvet. Ezért is tekintenek többen erre a területre inkább tudományként, mint művészetként. Meglepően kevesen tudunk azonban sokat a nyelvészetről, és a szakértők szerint ez nem az érdeklődés hiánya, hanem oktatási rendszerünk hibája:„A nyelvészek legtöbb problémája - amikkel a tudományágukról való kommunikáció során szembesülnek - többnyire abból adódik, hogy az általános és középiskolákban is hiányzik a nyelvészeti alapoktatás” - mondta David Pesetsky, a modern nyelvek és nyelvészet Ferrari P. Ward professzora az MIT-n, egy friss interjúban. „Ez azt jelenti, hogy a nyelvvel kapcsolatos legalapvetőbb tények – beleértve a nyelv építőköveit és azok kombinációját – még a legtöbb magasan iskolázott ember számára is ismeretlenek maradnak.”
Ebben a bejegyzésben megpróbáljuk megfordítani ezt a tendenciát, tudatosítva a nyelvészet támogató szerepét az idegennyelv-tanulásban.
Mit tanulnak a nyelvészek?
A nyelvészet több különböző területre osztható. A UCLA tudósai szerint ezek az alábbiak:Fonetika
A beszédhangok tanulmányozása, beleértve az emberi hangképzést (artikulációs fonetika), és a hangok tulajdonságait (akusztikus fonetika). A fonetikát tanuló nyelvészek a következő kérdésekkel foglalkoznak:
- Az emberek által kiadott hangok közül melyek azok, amik valóban léteznek egyes nyelvekben?
- Hogyan határozzuk meg a különböző akcentusokat?
- A beszélőket úgy is felfoghatjuk, mint „hangimitátorok”?
- A hangok melyik tulajdonságai alkalmazhatóak számítógépes beszédszintézis során?
A hangok rendszerbe szervezése a nyelvekben és dialektusokban. A fonológusok a következőkkel foglalkoznak:
- Az egyes hangok eltérései bizonyos nyelvekben: ez magyarázza például, hogy a spanyol ajkúaknak miért okoz problémát megkülönböztetni az angol sh és ch hangzókat, vagy hogy az angol anyanyelvűeknek miért jelent kihívást a többféle u betű kiejtése a franciában (rue=utca, roue=kerék)?
- Egyes hangok miért, vagy miért nem kerülhetnek egymás mellé egy adott nyelvben: például az angolban miért kezdődhetnek st-vel a szavak és a spanyolban miért nem?
- Honnan tudják a költők, írók és dalszerzők intuitív módon, hogyan kell a beszéd ritmusát egy költői vagy zenei mérő absztrakt ritmusmintájához igazítani?
Morfológia
A szavak felépítésének tudománya, beleértve a keletkezésük módját és kapcsolatukat a nyelv egyéb szavaihoz. A morfológusok az alábbiakat vizsgálják:
- Milyen mértékig produktív vagy sem a szóképzés (miért mondjuk például, hogy Pécsett, de azt nem, hogy Szegedett)?
- Mi határozza meg a szavak alakjának változását (a magyarban például létezik a melléknévfokozás, de a héberben egyáltalán nincs ilyesmi)?
- Hogyan programozhatjuk úgy a számítógépeket, hogy felismerjék a szó gyökerét és el tudják különíteni a toldalékot?
Szintaxis
A szavak és morfémák mondattá kombinálásának tudománya. A szintaktikusakat az alábbi kérdések érdeklik leginkább:
- A véges szókészlettel alkotott mondatok száma hogyan lehet mégis végtelen?
- Hogyan válik egy egyszerű mondat, mint a „meglátogatom a rokonaimat” kétértelművé?
- Miért fogadunk el egy „A színtelen zöld ötletek dühösen alszanak” frázist valós mondatnak, holott értelmetlen?
- Hogyan lehet kifejezni ugyanazt a gondolatot különböző nyelveken, amikor a mondatok felépítése eltérő? (például magyarul azt mondjuk: Láttam ott őket. Franciául ez így hangzik: je les y ai vus, aminek szórendi fordítása: én őket ott láttam.)
- Hogyan programozhatók úgy a számítógépek, hogy képesek legyenek kielemezni egy mondat szerkezetét?
Szemantika
A nyelv tartalmának vizsgálata, szemben a szerkezetével. Ez a következőkre vonatkozik:
- Honnan tudjuk, hogy egy-egy szó konkrétan mit takar (például hol van vége a pirosnak és hol kezdődik a narancssárga)?
- Mi a metaforák alapja (például miért elfogadható jelző az aranyhajú, de a rézhajú nem)?
- Hogyan határozza meg a szórend a mondat értelmét (például: Egy magas diákot keresek./A diák, akit keresek, magas)?
- Egy olyan mondatban, mint: sajnálom, hogy hazudott, honnan tudhatjuk, hogy a szóban forgó illető hazudott?
- Mennyiféle értelmezése van a három diák három könyvet olvas mondatnak, és miért léteznek ezek a különböző jelentések?
A nyelvészet tudományágai
Az eddig felsorolt területeken kívül a nyelvészet a további ágakra bontható:
| Tudományág | Leírás |
|---|---|
Történeti nyelvészet | A nyelv fejlődése és annak története |
Szociolingvisztika | A nyelv közösségi használatának tudománya |
Pszicholingvisztika | A nyelv valós idejű keletkezését és megértését vizsgálja |
Neurolingvisztika | A nyelvalkotás agyi folyamataival foglalkozik |
Nyelvtanulás és kétnyelvűség | A gyermekek és felnőttek nyelvtanulási készségei |
Antropológiai nyelvészet | Különböző etnikumok nyelvhasználata |
Dialektológia | A nyelvjárások tudománya |
Számítógépes nyelvészet | A nyelv, mint algoritmus kutatása |
Segíthet a nyelvészet a nyelvtanulásban?
A válasz egyértelmű: igen. A kutatók évek óta tanulmányozzák a nyelvészet alkalmazásának lehetőségeit az idegennyelv-tanulásban, ennek eredményeként rengeteg tippet adtak már tanároknak és tanulóknak egyaránt. Az egyik ilyen tipp a metaforák használata a szókincs bővítésére.
Michel Achard, a Rice Egyetem nyelvtudományi professzora Cognitive Linguistics, Second Language Acquisition and Foreign Language Teaching című könyvében ezt írja: „Az absztrakt gondolatok megszületéséhez és formába öntéséhez metafora szükséges. A kommunikáció során elvont gondolatok is megfogalmazódhatnak, ezért szükség van a figuratív nyelvezetre. A metafora olyan eszközt ad a tanulóknak, amellyel az egyszerű, konkrét szavak jelentését kiterjeszthetik olyan összetettebb, elvont fogalmakra is, amelyekre még nem sajátították el a pontos kifejezést.”
Ez csak egy példa a nyelvészet fogalmainak felhasználására a nyelvtanulás során. Ha egyszer már elkezdte érdekelni ez a terület, az ilyen lehetőségek száma végtelennek tűnik majd!
